Közvélemény kutatás

Szegvár szennyvízcsatorna hálózatának és szennyvíztisztító telepének megvalósítása című projekttel kapcsolatban

Készítette: Innohíd Zrt.

2010. május

Lakossági kérdőív

Tisztelt Olvasó!

Amint az a médiából is ismert, a sikeres összefogásnak és egy eredményes EU-s pályázatnak köszönhetően elindult a „Szegvár szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító telepének megvalósítása” projekt. Szegvár az előkészítő szakaszt 2008 őszén indította, és a szennyvíz-beruházást várhatóan 2013-ban fejezi be. A hálózat teljes kiépítése mellett új szennyvíz-tisztító lesz Szegvár közigazgatási területén.

Hogy milyen előnye lesz a közel 1,6 milliárd forintba kerülő programnak? Egyebek mellett csökken a felszín alatti vizek tényleges és potenciális szennyeződése, azok jobb minőségűek lesznek. A talaj, talajvíz, rétegvíz nem fog tovább szennyeződni, az eddigi káros folyamatok megfordulnak. A befogadó folyók, patakok vízminősége javul, a természeti értékek nagyobb oltalmat kapnak.

Közvetve az emberek életkörülményei kulturáltabbá válnak, a környezeti egészségügyi kockázat csökken. Ráadásul jó hatással lesz a foglalkoztatásra, hiszen komoly munkálatokra lehet készülni. Javul majd a település imázsa, nő a népességmegtartó erő, vonzóbb lesz a turisták, a befektetők számára.

Noha – tegyük hozzá őszintén – átmenetileg az építkezés okoz majd némi felfordulást, szükség lesz az Önök türelmére, megértésére. A beruházás a lakosság érdekében valósul meg.

Azt a feladatot vállaltuk, hogy segítjük az önkormányzatot az emberek tájékoztatásában, hogy a beruházással összefüggő valamennyi fejleményről mindig kellő időben és a számukra legmegfelelőbb módon értesülhessenek.

Ahhoz azonban, hogy a sajátjuknak érezzék, értsék, megértsék, támogassák a projektet, szükségünk van a véleménybefolyásoló civil szféra szereplőinek közreműködésére.

Ezért azzal a kéréssel fordulunk szervezetükhöz, hogy legyenek értékes szövetségeseink. Kérjük, hogy remélt együttműködési szándékuk megerősítéseképpen a mellékelt kérdőívet szíveskedjenek kitölteni és a következő email címre visszajuttatni!

Kérdéseikre szívesen válaszolunk.

Javaslataikat, ötleteiket előre is köszönjük.

Kapcsolattartás: Kordás Ágnes

70/610-7512

Fax: 42/504-279

Email: Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.

Részt szokott-e venni a lakóhelyét érintő fórumokon?

• igen
• nem

Szokott-e lakóhelye jövőjéről beszélgetni másokkal?

• igen
• nem

Ha igen, kivel?

• családjával
• munkatársaival
• a település tekintélyes embereivel
• Egyéb, éspedig…………………………………………………………………………..

A települését érintő ügyekről honnan informálódik?

• helyi nyomtatott sajtó
• helyi TV (ha van)
• regionális rádió
• megyei napilap
• regionális TV
• országos lapok
• országos rádió
• országos TV
• internet
• családtag, ismerős
• a projekt saját honlapja
• helyi tekintélyszemélyiség, akinek számít a szava
• kit tart annak?……………………………………………………………………………
• egyéb, éspedig……………..……………………………………………………………

Hallott már az EU által támogatott térségi szennyvízkezelési projektről?

• igen
• nem
• Ha igen, honnan?:………………………………………………...…………………….

Tudja-e Ön, hogy Szegváron is elkezdődött a szennyvízcsatorna hálózat és a szennyvíztisztító telep megvalósításáról szóló projekt?

• igen
• nem

Miért tartja fontosnak a település csatornázását?

• azért, hogy a szennyvíz ne a talajvízbe kerüljön
• azért, hogy a településünk fejlődjön
• mindkettő
• nem tartom fontosnak a csatornázást

 

Szeretné-e, hogy az Ön ingatlanja is csatornázott legyen?

• igen
• nem
• Még nem tudja eldönteni.

Érdekli-e, hogy mi történik a szennyvízzel, amit az Ön háztartása termel?

• igen, ………… m3
• nem

Tudja-e, hogy az Ön háztartásában mennyi szennyvíz keletkezik havonta?

• igen
• nem

Ön szerint kell-e változtatni a szennyvízkezelés jelenlegi gyakorlatán?

• igen
• nem

Ha igen – miért fontos ez?

• tisztább lesz a környezet
• nem kerül káros anyag a természetbe
• emelkedik az ingatlanok értéke
• a szag ne lesz zavaró
• a gyerekek, unokák egészséges környezetben nőhetnek fel
• egyéb, éspedig…………………………………………………………………………

 

Ön szerint milyen szándékok játszanak szerepet az új szennyvízkezelő létesítésében?

• környezetvédelem
• EU-előírások
• gazdasági okok
• esztétika
• egyéb, éspedig………………………………………………………………...…………

Tudja-e Ön, hogy kb. mennyibe kerül ez a bevezetőben említett beruházás?

• 1 milliárd alatt
• 1–3 milliárd
• 3 milliárdnál több

Ön szerint jó dolog-e, hogy az EU anyagilag is szerepet vállal ebben a programban?

• igen
• nem
• másképp nem is valósulhatna meg

Ön szerint milyen hatása lesz a projektnek a szennyvíz díjra?

• kicsit nő
• nagyon nő
• csökken
• nem változik

Ön szerint teremt-e a beruházás munkahelyeket?

• igen
• nem

Ön szerint lesz a beruházásnak érezhető hatása a helyi turizmusra?

• igen
• nem

Szeretne-e első kézből tájékozódni a szóban forgó szennyvízberuházásról?

• igen
• nem

Az Ön neme

• nő
• férfi

Életkora

• 18–30 év
• 30–40 év
• 40–50 év
• 50–60 év
• 70 fölött

Legmagasabb iskolai végzettsége

• általános iskola
• középiskola
• egyetem, főiskola
• egyéb

 

Köszönjük!

 

Módszertan

A kutatás módszertana a kvalitatív és a kvantitatív kutatások közötti, a projekt által érintett településen összesen 26 fő megkérdezése egy 10-15 perces interjú keretében. A véleményvezérek körében folytattunk közvélemény kutatást, hogy felmérjük a beruházás várható lakossági fogadtatását. A megkérdezett véleményvezérek között volt kereskedő, gyógyszertáras, korábbi önkormányzati képviselő, családsegítő, polgármesteri hivatal dolgozója, éttermi tulajdonos, múzeumvezető és rendőr is. A véleményvezérek többségének személyére a települések polgármesterei, illetve polgármesteri hivatali dolgozók tettek javaslatot, a megkérdezettek listája e javaslatok alapján állt össze. Az első próba kérdőívezések tapasztalatai alapján az utca emberével zajlott megkérdezések rendkívül kevés információval szolgáltak, ezért döntöttünk egy kvalitatívhoz közeli, kisebb mintán alapuló, ám lényegesen informatívabb kutatás mellett.

Háttér információ

Szegvár település Csongrád megyében, Szentestől délre, attól 8 km távolságra fekszik. Északon Szentes, keleten Derekegyház, délen Mindszent, nyugaton pedig a Tisza folyó határolja. Szegvár közigazgatási területe: 8 622 ha, belterület nagysága: 1179 ha, külterület nagysága: 7443 ha. Szegvár a nagy Alföld Erdőgazdasági Tájcsoportba, a Mindszenti/Nyugat-Csanádi erdőtervezési körzetbe, a Csanádi-hát erdőgazdasági tájegységhez tartozik. Kistérségi besorolás szerint Szentes kistérséghez, Dél-Tisza-völgy kistájához tartozik.

Domborzati szempontból igen különleges helyet foglal el a terület, mert itt húzódnak az ország legmélyebb fekvésű területei, a terep három oldalról, a szomszédos megyék felől a Tisza völgye felé lejt. Ez az adottság a belvizek kialakulásában és levezetésében idéz elő sajátos körülményeket. A terület egy része mélyártéri terület, aminek biztonságát a Tisza, a Maros és a Hármas-Körös árvédelmi rendszerének kiépítését követően sikerült megteremteni.

A 118/2008.(V.8.) kormányrendelet 31.§. 58. pontja által módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM Rendelet szerint, mely a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szól, Szegvár érzékeny területen lévő településnek minősül. A településen keresztül folyik a Kurca és a Kórógy ér is, a Tisza pedig a falu határában halad el, a „települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról” szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet alapján „B” jelű, mely közepesen veszélyeztetettnek minősül. Természetes tava is van a nagyközség központjában: a Kórógy, és a falu határában: a Lándor-tó, melyek horgászásra kiválóan alkalmasak. A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 311/2007. (XI.17.) Kormány Rendelet értelmében Szegvár Nagyközség a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű települések közzé tartozik.

A többszörösen módosított 25/2002. (II.27.) Kormányrendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szól. A többszörösen módosított 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet tartalmazza a szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolását. A rendelet jegyzékében Szegvár Nagyközség 4789 LE-kel van megjelölve. Ennek értelmében 2015. december 31-ig meg kell oldani a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetését, a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, valamint a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését. A jelen projekt megvalósításával, ütemezésével a fenti időpont teljesíthető.

Az ivóvíz hálózatra rákötött háztartások körében nem volt jellemző, hogy a díjfizetés elmulasztása miatt a szolgáltatás megszüntetésére kerüljön sor. Az agglomerációra jellemző díjfizetési hajlandóság, a szolgáltatási díjak befizetésének alakulása az AQUAPLUS Kft.. által megadott 2008. decemberi adatok alapján az alábbi módon összegezhető. 2008. évben a településen kiszámlázott ivóvíz értéke 25 906 970 Ft. volt. A ki nem fizetett hátralék 35 581 Ft volt, ami a számlázott mennyiség 0,14 %-a. Megállapíthatjuk, hogy Szegvár Nagyközségben az ivóvízfogyasztáshoz köthető díjfizetési hajlandóság igen jónak értékelhető, ami megnyugtatóan megalapozza a szennyvízhálózat kiépítésének társadalmi hátterét.

Szennyvízgyűjtő (szikkasztó) medencék száma: 1 929 db. A házi szennyvíztárolókban összegyűlt szennyvizet helyi vállalkozók a szentes-berki szennyvíztelepre szállítják. A szennyvíztelep kapacitása ugyan elegendő, azonban az alkalmazott tisztítási technológia nem megfelelő, aminek következménye, hogy 2004. óta évről évre növekvő mértékű szennyvízbírság megfizetésére kötelezi a környezetvédelmi hatóság a szolgáltatót. Másik megoldandó feladat a tisztítási folyamat során keletkező szennyvíziszap elhelyezése, amelynek megoldása jelenleg nem megnyugtató. Megoldást jelenthetett volna a berki szeméttelepen tervezett komposztáló megépítése, amely azonban pénzügyi forrás hiányában csak a tervezett kapacitás 50%- ában valósult meg, így a szennyvíziszap elhelyezését, kezelését nem teszi lehetővé. A tisztított szennyvíz befogadása megoldott, annak befogadója a Tisza.

Szegvár nagyközség számára 2010.02.01. óta a Szegvári Falufejlesztő, Üzemeltető és Szolgáltató Nonprofit Kft vízmű telepe szolgáltatja az ivóvizet. A nagyközség lakosságának ivóvíz ellátása a településen található mély rétegekre szűrőzött vízműkutak üzemeltetésével történik. A település lakó ingatlanjainak 94%-a kötött rá a közüzemi vízellátó rendszerre. A község 1 lakosra jutó fajlagos vízhasználata a jelenlegi országos átlaggal majdnem megegyező, a 2008. évi számlázott vízfogyasztási adatok alapján 89l/fő/nap.

A településen a vízellátás kiépítését nem követték a szennyvízelvezetés és tisztítás létesítményei. 2007-ben 4375m³, 2008-ban 3964 m3 települési folyékony hulladék elszállítására és ártalommentes elhelyezésére került sor (beleértve a közintézményeket is). Ez azt jelenti, hogy az éves vízfogyasztás alapján számított éves szennyvízhozam (2007. évben 167.254m³/év, 2008. évben 161.233m3/év) gyakorlatilag teljes mennyisége elszivárog a talajba. A lakosság korlátozott teherbíró képessége és az agglomeráción kívüli szennyvíztisztító telepek erősen behatárolt fogadóképessége arra készteti a lakosságot, hogy az ingatlanhoz tartozó saját szennyvíztárolókban „kiülepített” szennyvizet a kertjében szétlocsolja és csak a sűrűbb „iszapfázist” szállíttassa el. Ez a már jelenleg is alkalmazott megoldás tovább növeli a környezetszennyezést és súlyos közegészségügyi veszélyt is jelent.

A térségben az ingatlan árak nagyon alacsonyak, szinte lehetetlen értékesíteni, mivel nincs rájuk kereslet. Ezek a sajátosságok az előzetes interjúk alapján megkönnyítik a projekt lakossági elfogadását, mivel a beruházás az ingatlan értékét is növelni fogja.

A település pályázott már korábban szennyvíztisztító telep és szennyvízhálózat kiépítésére, de projektjei nem nyertek támogatást. A projekt közműberuházást céloz, így azok közé a fejlesztések közé tartozik, melyek közvetlen anyagi hozzájárulást igényelnek az érintett lakosság részéről mind a kivitelezés, mind az üzemeltetés szakaszában. Ezek a költségek eddig a település lakossága számra ismeretlenek voltak, ezért sok lakosnak ez komoly plusz kiadást jelent majd. A várható csatornadíjak a tengelyen történő szállítással összehasonlítva alacsonyak, míg a szabálytalan elhelyezés nulla költségéhez viszonyítva jelentősek. A szennyvízkezelés eddigi alacsony költségei sok esetben a szabálytalan szennyvíz elhelyezésből adódtak, ami hosszú távon a települési környezet és a felszíni, valamint felszín alatti vizek, ivóvízbázisok minőségét veszélyezteti. A lakossági hozzájárulás és a majdani szolgáltatási díj anyagi terhei a projekt legjelentősebb kockázatai lehetnek.

A szennyvíz csatornázási beruházások sajátossága, hogy a kivitelezés szakaszában kényelmetlenséggel járnak az utak bontása, a földmunkák és az ingatlanok nehezebb megközelíthetősége miatt. A tájékoztatás egyik feladata, hogy enyhítse a zavaró hatásokat az időben adott információval, ekkor a lakosságot nem éri felkészületlenül a kényelmetlenség.

Az érintett település rendelkezik helyi települési újságokkal, helyi televízióval. A kommunikáció során ezek fontos csatornái lesznek a projektről szóló részletes tájékoztatásnak.

Az alábbiakban összefoglaljuk a kutatás eredményét

Foglalkoztatja-e települése jövője? Kit tart hiteles információforrásnak ezzel kapcsolatban?

A településen csakis érdeklődő emberekkel találkoztunk, a megkérdezettek valamennyien foglalkoznak a falu jövőjével. Családban, munkatársakkal és a település tekintélyes embereivel vitatják meg leginkább ezeket a kérdéseket. Szegvár lakosságának nagyobb része a polgármestertől és a képviselő testületi tagoktól vár tájékoztatást, a leghitelesebb írott forrásnak a helyi sajtó (Önkormányzati Tájékoztató és a Szegvári Napló) bizonyult. A megkérdezettek negyede említette az internetet hírforrásként, még ennél is kevesebben támaszkodnak a megyei napilapokra. Mivel a lakosok közvetlenebb kapcsolatban vannak a település vezetőivel, ezért a tájékoztatásnak sokkal jellemzőbb módja a személyes találkozás, vagy a helyhez köthető média.

Az EU által támogatott projektek

A település megkérdezettjei közül csak egy ember nem hallott már a szennyvízkezeléssel kapcsolatos eu-s projektekről. Az is köztudomásúnak számított a megkérdezettek körében, hogy ezek a projektek most Magyarországon is kiemeltnek számítanak és egyre több település csatlakozik a környezetbarát módszerekhez.

A települési szennyvízzel kapcsolatban egy lényeges problémát fogalmaztak meg, mégpedig a szikkasztó gödrök tartalmának kilocsolását. A kilocsolás elsősorban a bűzhatás miatt zavaró.

A szennyvízzel kapcsolatos problémák említésének magas aránya valószínűleg részben arra vezethető vissza, hogy az interjú elkezdése előtt legtöbb esetben meg kellett említsük a beruházást, melynek keretében a kérdezés zajlik. Ezt a legtöbb válaszadó tudni szerette volna. Ezután a szennyvíz ügye természetesen könnyebben jött elő már spontán említésként is. Ezzel együtt úgy tűnik, hogy a szennyvíz-kérdés valóban az egyik legkomolyabb probléma a településen.

Tudja-e, hogy az Ön településén elkezdődött a szennyvíz beruházás előkészítése?

Szegvár településen minden válaszadó tudott a beruházás előkészítéséről. Elmondható, hogy a nagyközségben szájhagyomány útján terjedő információkra támaszkodnak az emberek. A közbeszéd tematizálásában a települési véleményvezéreknek fontos szerepe lehet, hiszen ők afféle információs csomópontok, olyan személyek, akik sok más lakossal tartanak rendszeres kapcsolatot és folytatnak beszélgetéseket. A véleményvezérek megfelelő informálása ezért kiemelt figyelmet érdemel.

Fontosnak tartja-e a szennyvíz probléma kezelését?

Mivel az érintett településen nincs szennyvízcsatorna, így a válaszadók 96%-a örülne, ha kialakításra kerülne a rendszer.  Tapasztalataink szerint azokban a háztartásokban merül fel rendszeresen ez a kérdés, amelyek kénytelenek gyakran szippantást végeztetni, például a magas talajvízszint miatt. A válaszolók 75%-a szerint azért fontos a csatornázás, hogy a település fejlődjön, 90%-a pedig arra szavazott, hogy a szennyvíz ne a talajvízbe kerüljön, olyan nyilatkozó nem volt, aki nem tartotta fontosnak a beruházást.

Szeretné-e, hogy az ön ingatlanja is csatornázott legyen?

A kérdésre egyetlenegy nemleges válasz érkezet. Viszont minden esetben megjegyezték, hogy tartanak a magas csatornadíjtól. Egyébként a válaszadók pozitívan álltak hozzá a beruházáshoz. Általánosan elmondható, hogy a lakosság várja a csatornázást, ám fenntartásai vannak amiatt, hogy egyelőre nem ismerik a pontos költségeket.

Ez jó indulás a tervezett magas rákötési arányok tekintetében, bár fontos tisztában lenni azzal, hogy a válaszadók többsége véleményvezér, nagyrészt közepes jövedelemviszonyokkal és iskolázottsággal. Mindenesetre számíthatunk arra, hogy a véleményvezérek kellő arányban támogatják majd a projektet a közbeszédben kifejtett hatásuk által.

Mit gondol a szennyvízkezelés jelenlegi módjairól?

A megkérdezettek 100%-a szerint a szennyvíz kezelés jelenlegi módja zavaró, különös tekintettel a kilocsolásra. Kétharmaduk említette azt, hogy környezetszennyező a jelenlegi gyakorlat, mert beszivárog a talajba és szennyezi az ivóvizet, tehát megállapíthatjuk, hogy ezzel az emberek többsége tisztában van. Mivel több pont is megadható volt, jelentős részük kiemelte, hogy a korszerű kezelés bevezetése után a gyerekek, unokák egészséges környezetben nőhetnek fel. A nyilatkozók fele szavazott arra, hogy a környezetvédelme miatt kell az új szennyvízkezelés bevezetni Szegváron is, de voltak (15%), akik a gazdasági és az esztétikai okokat is kiemelték

Tudja-e, hogy mennyibe kerül a beruházás?

A költségek tekintetében 77%-uk jelölte helyesen, hogy kb. 1-3 milliárd forintra tervezik a beruházást, még a fennmaradó hányaduk 1 milliárd alá testálta.  A válaszadók 96%-a szerint az Európai Unió közreműködése nélkül egyáltalán nem valósulhatna meg ez a projekt Szegváron.

Hogyan érinti majd a háztartásokat anyagi szempontból a korszerű szennyvízkezelés?

A háztartásokra jutó teher megítélésében a válaszadók többsége borúlátóbb volt, 2/3-uk vélte úgy, hogy a háztartásokra eső terhek jelentősen, vagy kicsit növekedni fognak. Aki jelenleg rendszeresen szippant és alkalmanként 2300 Ft-ot fizet m3-enként, annak valóban könnyebbséget jelent majd a csatornadíj. Aki ugyanakkor elszivárogtat, illetve kilocsol, annak jelenleg nem kerül pénzbe a szennyvíztől való megszabadulás. Ezen háztartások számára a majdani szolgáltatás jelentős plusz terhet jelent majd, ennek sok válaszadó hangot is adott. A beruházásnak tehát kétségtelenül komoly veszélye, hogy sokan nem lesznek majd képesek/hajlandóak megfizetni a szolgáltatás díját. Az önkormányzat az elmúlt években hozott döntésével magas összegre büntette azokat a lakosokat, akik megpróbáltak illegálisan megszabadulni a szennyvíziszaptól, ezért ez is afelé tereli az embereket, hogy fizetési hajlandóságukat megtartsák.

Teremthet-e a beruházás munkahelyeket, fejlődhet-e a turizmus?

A cégek, vállalkozások betelepülésével kapcsolatosan pozitívan gondolkodnak az emberek. 76%-uk szerint lesznek új munkahelyek. A helyi turizmus alakulásával kapcsolatban is megegyezik az előbbi arány, csak 24%-uk válaszolta, hogy nem ettől, vagy egyáltalán nem fejlődik majd a turizmus Szegváron. A turizmus fokozódása csak rákérdezés után jutott a megkérdezettek eszébe, és szinte egyáltalán nem tartották meghatározónak.

A kutatás legfontosabb tanulságai röviden

Szegvár szennyvíz projektje esetében a véleményvezérek körében folytattunk közvélemény kutatást, hogy felmérjük a beruházás várható lakossági fogadtatását. A megkérdezett véleményvezérek között volt kereskedő, gyógyszertáras, korábbi önkormányzati képviselő, családsegítő, polgármesteri hivatal dolgozója, mezőgazdasággal foglalkozó és rendőr. A nyilatkozók 50-50%-ban képviselik a két nemet. Korosztály megoszlása szerint 70 év fölöttiek nem voltak, de 18 évestől egészen a 60 évesig képviseltették magukat. Legmagasabb iskolai végzettségük is megosztotta a csapatot, 65%-uk alap- vagy középfokú ismeretekkel rendelkezik, 4%-uk az egyéb kategóriát jelölte be.   A felmérésbe összesen 26 főt vontunk be, telefonos és email-es megkérdezéssel. A véleményvezérek többségének személyére a település polgármestere, illetve polgármesteri hivatali dolgozók tettek javaslatot, a megkérdezettek listája ezen javaslatok alapján állt össze. Az interjúk tapasztalatait fent részleteztük, itt a legfontosabb megállapításokat emeljük ki:

 

• A település véleményvezérei rendszeresen részt vesznek a lakossági fórumokon és beszélgetnek a település jövőjéről más emberekkel.
• A beruházásról főleg a helyi lapokból, vagy az önkormányzati vezetőktől személyesen szeretnének tájékozódni a lakosok.
• A nyilatkozók jelentős része hallott már az EU-s projektekről, a megkérdezettek 100%-ban hallottak már a helyi szennyvízkezelési pályázat előkészítő szakaszáról.
• A várható költségek még nem ismertek, ezért tapasztalható egy óvatosság a nyilatkozók részéről, tudni szeretnék, mekkora költséget jelent majd a rendszerhez való csatlakozás.
• A település lakosságának 96%-a tartja fontosnak a beruházást.
• A megkérdezettek jelentős része eddig is foglalkozott azzal, hogy a szennyvíz károsítja a környezetüket.
• A szennyvíz kezelés jelenlegi módjai, különösen az illegális kilocsolás zavaró tényező sokak számára.
• A lakosság kisebb hányada, a megkérdezettek alig 30%-a nem rendelkezik megközelítő adatokkal a beruházás kapcsán.
• Több válaszadó bízik abban, hogy a szennyvízcsatornázást követően vállalkozások telepednek majd le Szegváron.