Szegvár szennyvízcsatorna hálózatának és szennyvíztisztító telepének megvalósítása

KEOP7.1.2.0-2008-0088

Szegvár település Csongrád megyében, Szentestől délre, attól 8 km távolságra fekszik. Északon Szentes, keleten Derekegyház, délen Mindszent, nyugaton pedig a Tisza folyó határolja. Szegvár közigazgatási területe: 8 622 ha, belterület nagysága: 1179 ha, külterület nagysága: 7443 ha. Szegvár a nagy Alföld Erdőgazdasági Tájcsoportba, a Mindszenti/Nyugat-Csanádi erdőtervezési körzetbe, a Csanádi-hát erdőgazdasági tájegységhez tartozik. Kistérségi besorolás szerint Szentes kistérséghez, Dél-Tisza-völgy kistájához tartozik.

Domborzati szempontból igen különleges helyet foglal el a terület, mert itt húzódnak az ország legmélyebb fekvésű területei, a terep három oldalról, a szomszédos megyék felől a Tisza völgye felé lejt. Ez az adottság a belvizek kialakulásában és levezetésében idéz elő sajátos körülményeket. A terület egy része mélyártéri terület, aminek biztonságát a Tisza, a Maros és a Hármas-Körös árvédelmi rendszerének kiépítését követően sikerült megteremteni.

A 118/2008.(V.8.) kormányrendelet 31.§. 58. pontja által módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM Rendelet szerint, mely a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szól, Szegvár érzékeny területen lévő településnek minősül. A településen keresztül folyik a Kurca és a Kórógy ér is, a Tisza pedig a falu határában halad el, a „települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról” szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet alapján „B” jelű, mely közepesen veszélyeztetettnek minősül. Természetes tava is van a nagyközség központjában: a Kórógy, és a falu határában: a Lándor-tó, melyek horgászásra kiválóan alkalmasak. A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 311/2007. (XI.17.) Kormány Rendelet értelmében Szegvár Nagyközség a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű települések közzé tartozik.

A többszörösen módosított 25/2002. (II.27.) Kormányrendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szól. A többszörösen módosított 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet tartalmazza a szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolását. A rendelet jegyzékében Szegvár Nagyközség 4789 LE-kel van megjelölve. Ennek értelmében 2015. december 31-ig meg kell oldani a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetését, a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, valamint a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését. A jelen projekt megvalósításával, ütemezésével a fenti időpont teljesíthető.

Az ivóvíz hálózatra rákötött háztartások körében nem volt jellemző, hogy a díjfizetés elmulasztása miatt a szolgáltatás megszüntetésére kerüljön sor. Az agglomerációra jellemző díjfizetési hajlandóság, a szolgáltatási díjak befizetésének alakulása az AQUAPLUS Kft.. által megadott 2008. decemberi adatok alapján az alábbi módon összegezhető. 2008. évben a településen kiszámlázott ivóvíz értéke 25 906 970 Ft. volt. A ki nem fizetett hátralék 35 581 Ft volt, ami a számlázott mennyiség 0,14 %-a. Megállapíthatjuk, hogy Szegvár Nagyközségben az ivóvízfogyasztáshoz köthető díjfizetési hajlandóság igen jónak értékelhető, ami megnyugtatóan megalapozza a szennyvízhálózat kiépítésének társadalmi hátterét.

Szennyvízgyűjtő (szikkasztó) medencék száma: 1 929 db. A házi szennyvíztárolókban összegyűlt szennyvizet helyi vállalkozók a szentes-berki szennyvíztelepre szállítják. A szennyvíztelep kapacitása ugyan elegendő, azonban az alkalmazott tisztítási technológia nem megfelelő, aminek következménye, hogy 2004. óta évről évre növekvő mértékű szennyvízbírság megfizetésére kötelezi a környezetvédelmi hatóság a szolgáltatót. Másik megoldandó feladat a tisztítási folyamat során keletkező szennyvíziszap elhelyezése, amelynek megoldása jelenleg nem megnyugtató. Megoldást jelenthetett volna a berki szeméttelepen tervezett komposztáló megépítése, amely azonban pénzügyi forrás hiányában csak a tervezett kapacitás 50%- ában valósult meg, így a szennyvíziszap elhelyezését, kezelését nem teszi lehetővé. A tisztított szennyvíz befogadása megoldott, annak befogadója a Tisza.

Szegvár nagyközség számára 2010.02.01. óta a Szegvári Falufejlesztő, Üzemeltető és Szolgáltató Nonprofit Kft vízmű telepe szolgáltatja az ivóvizet. A nagyközség lakosságának ivóvíz ellátása a településen található mély rétegekre szűrőzött vízműkutak üzemeltetésével történik. A település lakó ingatlanjainak 94%-a kötött rá a közüzemi vízellátó rendszerre. A község 1 lakosra jutó fajlagos vízhasználata a jelenlegi országos átlaggal majdnem megegyező, a 2008. évi számlázott vízfogyasztási adatok alapján 89l/fő/nap.

A településen a vízellátás kiépítését nem követték a szennyvízelvezetés és tisztítás létesítményei. 2007-ben 4375m³, 2008-ban 3964 m3 települési folyékony hulladék elszállítására és ártalommentes elhelyezésére került sor (beleértve a közintézményeket is). Ez azt jelenti, hogy az éves vízfogyasztás alapján számított éves szennyvízhozam (2007. évben 167.254m³/év, 2008. évben 161.233m3/év) gyakorlatilag teljes mennyisége elszivárog a talajba. A lakosság korlátozott teherbíró képessége és az agglomeráción kívüli szennyvíztisztító telepek erősen behatárolt fogadóképessége arra készteti a lakosságot, hogy az ingatlanhoz tartozó saját szennyvíztárolókban „kiülepített” szennyvizet a kertjében szétlocsolja és csak a sűrűbb „iszapfázist” szállíttassa el. Ez a már jelenleg is alkalmazott megoldás tovább növeli a környezetszennyezést és súlyos közegészségügyi veszélyt is jelent.

A térségben az ingatlan árak nagyon alacsonyak, szinte lehetetlen értékesíteni, mivel nincs rájuk kereslet. Ezek a sajátosságok az előzetes interjúk alapján megkönnyítik a projekt lakossági elfogadását, mivel a beruházás az ingatlan értékét is növelni fogja.

A település pályázott már korábban szennyvíztisztító telep és szennyvízhálózat kiépítésére, de projektjei nem nyertek támogatást. A projekt közműberuházást céloz, így azok közé a fejlesztések közé tartozik, melyek közvetlen anyagi hozzájárulást igényelnek az érintett lakosság részéről mind a kivitelezés, mind az üzemeltetés szakaszában. Ezek a költségek eddig a település lakossága számra ismeretlenek voltak, ezért sok lakosnak ez komoly plusz kiadást jelent majd. A várható csatornadíjak a tengelyen történő szállítással összehasonlítva alacsonyak, míg a szabálytalan elhelyezés nulla költségéhez viszonyítva jelentősek. A szennyvízkezelés eddigi alacsony költségei sok esetben a szabálytalan szennyvíz elhelyezésből adódtak, ami hosszú távon a települési környezet és a felszíni, valamint felszín alatti vizek, ivóvízbázisok minőségét veszélyezteti. A lakossági hozzájárulás és a majdani szolgáltatási díj anyagi terhei a projekt legjelentősebb kockázatai lehetnek.

A szennyvíz csatornázási beruházások sajátossága, hogy a kivitelezés szakaszában kényelmetlenséggel járnak az utak bontása, a földmunkák és az ingatlanok nehezebb megközelíthetősége miatt. A tájékoztatás egyik feladata, hogy enyhítse a zavaró hatásokat az időben adott információval, ekkor a lakosságot nem éri felkészületlenül a kényelmetlenség.

A legfőbb, a projekthez kapcsolódó általános célkitűzések az alábbiak:

• A környezetkárosító hatások megelőzése, megszüntetése, a rongálódott környezeti állapot helyreállítása, a természeti erőforrásokkal való hatékony, környezettudatos gazdálkodás végzésének elősegítése.
• Az emberi egészséget veszélyeztető káros hatások megelőzése, illetve mérséklése, lakossági szemléletformálás és környezeti nevelés.
• Hiányzó helyi rendelkezések és szabályok megalkotása.

A legfőbb, a projekthez kapcsolódó közvetlen célok az alábbiak:

• A környezetminőség védelme, javítása, környezetvédelem hatékonyságának javítása, környezettudatosság erősítése.
• Kommunális szennyvízhálózat és –kezelés minőségi és mennyiségi fejlesztése, a települések felzárkóztatása.
• A települési közműolló jelentős mértékű zárásának elérése.

A fejlesztési célok megvalósulása esetén kiépül a csatornahálózat s megépül a szennyvíztisztító telep; megnő a csatornahálózatra elvezetett és –kezelt szennyvíz mennyisége; csökken a földtani közegbe és a felszín alatti vízbe jutó szennyeződések mennyisége.

A projekt elsődleges célcsoportja a Szegvár község területén élő, állandó lakosok. A projekt másodlagos célcsoportjai a projektterületen lévő önkormányzati intézmények, vállalkozások, civil szervezetek és egyéb intézmények, amelyek szintén részesülhetnek az eredményekből. A közvetlen érintettek célcsoportjába tartoznak még a turisták, akik a térségbeli látnivalók megtekintés céljából a szolgáltatásból részesülnek.

Az ellátatlan területek csatornázása során az önkormányzat csak olyan ingatlanokra építi meg a bekötéseket, ahol csatlakozásra lehet számítani. Erre vonatkozóan az előzetes felmérés megtörtént. A lakosság a bekötni tervezett ingatlanok 75%-ában kinyilvánította azon szándékát, hogy a csatornahálózatra csatlakozni akar. A támogatás feltételeként meghatározott rákötési arányt (92%) a beruházó teljesíteni szándékozik.

A csatornahálózatra csatlakozó lakosok száma.

A szippantott szennyvízszolgáltatást a csatornával el nem látott lakosság fogja igénybe venni. Az önkormányzat meg fogja oldani a településen keletkező összes szennyvíz ártalommentes elhelyezését. A meglévő szikkasztókat zárt tárolókká átépítik.

A szippantási szolgáltatást igénybe vevő népesség kimutatása

Az önkormányzat intézményei várhatóan csatlakoznak az épülő csatornahálózatra. A tervezett csatornahálózat mentén 12 intézmény található. A csatornahálózat üzembe helyezése után az intézményekből származó szennyvíz tervezett mennyisége 12,17 m3/d a jelenlegi vízfogyasztás alapján.

Szegvár Nagyközségben jelentősebb ipari vízfogyasztó, ill. szennyvízkibocsátó nem üzemel. A közületi árat fizető egyéb fogyasztók egy részének csatlakozása várható. Becsült szennyvízkibocsátásuk 28,41 m3/d. A településen ipari kibocsátónak minősülő fogyasztó nincs.

A település szennyvízelvezetésére gravitációs csatornahálózat készül nyomás alatti rendszerrel kiegészítve. A szükséges helyeken 9 db átemelő épül. A kiválasztott változat csatornarendszere, fő/gerincvezetéke KGPVC csőből készül, az alábbiakkal jellemezhető bekötővezeték (KG PVC) hosszakkal és bekötések számával.

Építendő gravitációs csatorna

Az átemelők (9 db) környezetében alkalmazott nyomóvezeték (KPE) műanyag csőből készül, s az alábbi jellemző paraméterekkel bír.

Építendő nyomóvezeték

Az építendő nyomás alatti rendszer adatait az alábbi táblázatban összegeztük

Építendő nyomás alatti rendszer

A településen keletkezett szennyvíz tisztítására megépül egy szekvenciális technológiával rendelkező szennyvíztisztító telep, amelynek kapacitása 550 m3/d.

A szakaszos üzemű tisztítás-technológia műtárgycsoportjai vasbetonból készülnek:

Az új telep műtárgyai:

• Szippantott szennyvíz fogadó műtárgy;
• Gépi rács megkerülő kézi ráccsal;
• Homok- és zsírfogó a teljes szennyvízhozamra kiépítve;
• SBR medencék;
• Fertőtlenítő medence;
• Kezelőépület;
• Iszap víztelenítés;
• Iszaptározó;
• Telepi szennyvízátemelő akna;